Kihagyott medialehetosegek

Nouakchottban latunk egy tuntetest. A szokasos arab vilagbeli cirkusz, nagydarabb asszonyok lepelben, egy-ket ember tuzeli oket. Leginkabb nomozgalmi tuntetesnek tunik. Masnap reggel tudjuk meg, h a tuntetok az izraeli kovetseg ele mennek hozongeni, valaki ra'lo" a kovetsegre, azok vissza, tuzparbaj, allitolag tobb halott. Nagyon jol mutatott volna a Hetes Busz a lovoldozes hattereben, sot, kiadhattuk volna a tetoteraszt a fotosoknak. Ezt elszalasztjuk, tepunk inkabb a hatar fele. 
Aravind kozben elmegy hideg kolat szerezni. Megallitja egy quad-os helyi, mondja, h uljon fel, elviszi a testvere boltjaba. Aravind kapaszkodik valahol hatul, szaguldoznak a varosban. Nagy szo, ha egy indiai veszelyben erzi magat az uton, es ez megtortenik. A teso egy csontfekete gyerek, a sofor meg egy vilagos boru arab, laza fogalom a "brother" errefele. A fekete egy doboz kolat 450-ert akar adni, alaphagon 100-120ba kerul. Aravind mondja, erre a srac elfordul es egy masik vevovel kezd beszelni. A quados meg elmegy, Aravind ott all egyedul. Megoldja, bemegy a szomszed boltba, lealkudja a dobozt 100-ra es visszajon egy helyi arccal. Indulas.

Nuakchottban vagyunk, a hotel elol lopjuk a wifit. Hamarosan indulunk tovabb a marokkoi hatar fele, a tervek szerint ejjel a mauritan oldalon alszunk, reggel koran megyunk tovabb Tan-tanba. Mindenki jol van, a busz jol birja, Tuti hosiesen viseli a serulest. Marokkobol megprobalunk surubben jelentkezni.

Tepes a sivatagban

Kora hajnalban indulunk tovabb, a terv szerint be akarjuk hozni az egynapos lemaradast es elmegyunk a marokkoi hatarig. Ez azt jelenti, h ma 900 kilometert kell menni a sivatagban. Szerencsere vegig betonut van, de sok a falu es az allat. Egy gyors reggeli csekkeles kidobja a vegeredmenyt: a teljes mai tav 1138 km. Valoszinuleg Gyula fogja letolni egyedul, Tuti meg nincs teljesen jol, hatul pihen. Vegszukseg eseten Soma es Aravind is tud vezetni.
Reggel Gyula eszement tempot diktal, porog a motor, elerjuk az afrikai rekordot: a GPS szerint 87,2 (nyolcvanhetesegeszkettotized) kmph-val szakitottunk. A haladast ket kisebb hiba lassitotta, mindket esetben Soma es Gyula 10 perc alatt megjavitott mindent. Eszaknyugat fele haladva megint felvaltja a szavannat a felsivatag, majd a homokdunes voros sivatag. Sokkal nyugodtabb a csapat, mint az odauton. Talan azert, mert kevesebben vagyunk, meg mar ismerjuk az utat. Azt hittem, nehez lesz visszaszokni ket nap piheno utan az utra, de siman megy. 

A nagy homokozos parti

Reggel arra kelek, h Tuti bejon, es azt mondja, nagy baj van, eddig jottunk valoszinuleg. A helyzet valoban nem biztato. A kerulo foldutat ket kamion allja el. Egymast akartak kikerulni, mindketto belecsuszott tokig a homokba, az egyik a kardantengelye is eltort. Nem tudtak mit tenni, elmentek aludni. Gyula kb. reggel fel hatkor ert oda,aludt 8-ig, aztan felkelt es teljes joggal karomkodott. Kb. ket kilometerre voltunk a rossz ut vegetol.
Az ut mellett mindenutt mely homok, nem tudjuk a ket allo kamiont kikerulni, minimum egy nap, amig valamelyik el tud mozogni.
Tanacskozas, h mi legyen. Aravind otletere fullgazzal megprobaljok oket jobbrol kikerulni. Eleinte jol megy, aztan megis megfekszik a homokban a busz. A helyzet nem annyira veszes, van egy asonk es homokvasunk, amiket a norvegok hagytak rank. Kunyizunk meg ket vasat meg egy lapatot, elkezdunk asni. Sietni kell, egyre melegebb lesz, es egyre lazul a homok. A semmibol husz gyerek siet a segitsegunkre, papuccsal meg kezzel lapatolnak.

Tiszteletko:r

Kb. nulla perc alvas utan sikerul valahogy felkeveredni a buszra, elindulunk hazafele. A terv az, h februar 8-an delutanra erunk haza. Kemeny tempo, egy nap megallassal Marrakeshben. Elviheto.
A reggeli utbol csak arra emlekszem, h megalltunk sofort cserelni, es megrohamozott minekt szo szerint 300 gyerek. Arra keltem, h megalltunk. Az 1-es rajtszamu kocsi felborult. Ki akartak kerulni egy kecsket, fek+kormanyrantas egyben, csak a zsirprofin osszerakott kocsi mentette meg oket. Csak fekve szallithatok, megyunk 5 kilometert, amig meg tudunk fordulni, aztan vissza Bamakoba. Szinte percre pontosan ket nappal azutan, h megerkeztunk a celhotelbe, ugyanaz az or uvoltozik velunk, h nem lehet bemenni a busszal a hotel ele. Ugyanugy leuvoltjuk. A ket sracot elviszi a mento, remelhetoleg nincs semmi komolyabb bajuk. Szivesen maradnek aznap Bamakoban, az Afrika kupan Mali jatszik Elefantcsontparttal. A terv viszont az, h elindulunk egy feloras piheno utan.  



Bamako 2.0

A bamakos mezony egy resze a hotelben varja a gepet. Ez a trip egyik legmeroltetobb resze szamukra, a hallban egy db andrea bocelli szam szol vegtelenre allitva, full hangeron. Megint jonnek vevok a buszra, megy a telefonalas, jon a boss, jon a penz.  Kihagyjuk eletunk biznisze't, megprobalunk kijutni Bamakobol. Soma megberheli a norvegok magnojat, vegre van zenenk. Eleg makacs a soundsystem, USB-rol egyetlen szam hajlando szolni, a Polar Bear Theme Song. Tok jo rajzfilmes zene, de negyvenedszerre unalmas. sikerul megszolaltani norveg horgos metalt es nepzenet is. Inkabb csend.

Turista dolgok

Reggel koran kelunk, a terv az, h elmegyunk a piacra, megnezzuk a majomkoponyat arulo boltot. Semmi nem lesz belole, sokunknal elkezd dolgozni a tegnapi pia vagy kaja. Hans, az amugy eleg viking norveg fekve hany. Mindenki hullafaradt, egesz nap pihenunk. A piacra nem is kell kimenni, ahol egy feher ember megjelenik, rogton megrohamozza par fekete, es megprobal neki elpasszolni valami original antikvitast. Ha azt mondod, h nem kell, de erdekelne valami mas, elszalad erte, vagy kuldi a haverjat. Nekem ugyanazt a kest probalja eladni egy oran belul ket ember. Mondom, h tul kicsi a nyele, nem kenyelmes a fogasa, meg a penge amugy beletorne egy kemeny sajtba, de csak azt hajtogatja mindaketto, h nezzem meg, milyen szep a nyele, es mondjam meg a vegso aramat. Bemondom az o kezdo aranak a tizedet, erre o azt mondja, h ne vicceljek, o megy aludni. Elmegy, visszajon, alkudozunk, aztan megiscsak elmegy aludni.
Amugy kb. hatfele dolgot arulnak ezen a kornyeken: 1. kis bo"rboritasu dobozkat 2. apro ontottvas szobrocskat (eredeti bronz antik totem a hivatalos neve). 3. az a fajta  szines, buggyos ruha, amilyenben a Tribe Called Quest jart 91-ben, es roppant hulyen all feher emberen. 4. djembe vagy djambe, az altik es kover baszatlan picsak kedvenc dobja, amin feher ember sosem fog tudni rendesen jatszani. 5. afrikai szobor (specialis, antik, varazslatot eloidezo) . 6. maszkok. ezek viccesek. Ugyanarra a maszkra bemondja az egyik arc, h eredeti dogon, a masik meg azt, h bambara, szemlyesen hozta a falubol. Ja, meg van igazi egypalcas nyaklanc meg karkoto is. A rendes piacon biztos tok jo dolgok voltak, jo lett volna, ha meg tudok mozdulni. Bukta. 

Az utolso szakasz Maliban

Masnap reggel elindulunk Bamako fele. A varos elott vattauj autopalya, buszken hirdeti,h EU-s penzbol epult. Elerjuk a varost, es elindulunk a vegso cel, egy hotel fele.
Allitolag Bamako nagyon szmogos. Eszak felol egy dombrol kell megkozeliteni, es maga a varos nem latszik, csak egy nagy fustfelho. Sok helyi permetezomaszkot latni. Megis, amikor kiszallunk, azt mondjuk, mennyire friss, mennyire finom ez a levego. Ket het por es gazolajszag utan valoban az.


Bamako este

 
Elerjuk a celhotelt, mersekelt unneples. Mindenki halalfaradt. Elmegyunk a szallasunkra, egy helyes afrikai hotelbe. Dogles. A hotel jo helyen van, egy csendes mellekutcaban a Hippodrome nevu szorakozonegyedben. Az utcankkal szemben van egy Crazy Horse nevu hely, egy bar es etterem teraszzal. Igazi multikulti. A tulaj egy burkina fasoi indiai. A kasszanal egy tamil ul, a felszolgalok helyiek,de a flegmasaguk siman elmenne a Liszt Ferenc terre. Afrikai - nemzetkozi etlap es zene. A helyi so:r, a castel egesz jo, a mogyoroszoszos csirke is.

Szarok a hatarra

A katonas este utan viszonylag jo utakon indulunk el hajnalban Mali fele. Ebredes megint a robogo buszon, ugyhogy szarni a mauritan hataron kell. A mauritan hatar eleg fejlett, van ket epulet is. Mindenutt ucsorgo katonak. Amikor megkerdezem az egyik arcot, h merre van a wc, egy urias mozdulattal a mogotte elterulo dzsindzsasra int. Kikerulom a szamarakat es bemegyek egy bokor moge, sigugro allas felvesz, akico. Kozben a nem messze parkolo dzsiprol szepen ramiranyitjak a geppuskat. Nem stresszelek, levagom eletem elso szarasat celkeresztben.
A mali reszen nincs semmi kulonos incidens, leszamitva azt, hogy Aravindnak kell megmondania a mali hatarornek, hogy mit hova kell irni. A hatar amugy vicces, van egy kunyho, amiben ul egy arc egyenruhaban es papucsban. Itt kecskek vannak, nem szamarak.


Mali egy jo hely

Mali Mauritaniahoz kepest maga a paradicsom. Egyre zoldebb a taj, es sokkal kevesebb Mauritaniahoz kepest Mali maga a paradicsom. Egyre zoldebb a taj, es lenyegesebben keves a szemet. Ahogy haladunk delnek, a nomad satrakat felvaltjak a sarfallal korulvett falvak. Az ut mellett mindenutt piac van, a hus ugyanugy kint szarad a napon, mint feljebb, de itt van zoldseg es gyumolcs is. Es ami szinten nem elhanyagolando: lehet kapni alkoholt. Ami meg erdekes: valamiert szinte minden etteremre Maggi reklamot festettek. Ennyit az autentikus utmenti kajakrol.

Ado's vagyok meg a Bamako az utolso 2 nappal (jan 26. es 27.) az odautbol, ime. Utana megy tovabb.

holnap (jan 28. kedd) indul haza a hetes busz. hosszu lesz az ut...

ma volt par erdeklodo a buszra, mondtak szep arakat. persze egyik sem jott vissza. az mondjuk alapbol gyanus volt, hogy egyiknek sem volt cipoje.